Article in other languages:
- Meter
- Meter
- Metro
- متر
- متر
- Metru
- Метр
- Метър
- মিটার
- སྨི།
- মিটার
- Metr
- Metar
- Metre
- مەتر
- Metr
- Мє́тро
- Метр
- Metr
- Meter
- Meter
- މީޓަރު
- Μέτρο_(μονάδα_μήκους)
- Metre
- Metro
- Metro
- Meeter
- Metro
- متر
- Metri
- Mètre
- Metri
- Meter
- Méadar
- 米
- Metro
- Kûng-tshak
- מטר
- मीटर
- Metar
- Méter
- Մետր
- Metro
- Meter
- Metri
- Metro
- メートル
- mitre
- Mèter
- მეტრი
- Metr
- Метр
- ಮೀಟರ್
- 미터
- Läng
- Metre
- Metrum
- Meter
- Meter
- Meter
- Mɛtɛlɛ
- ແມັດ
- Metras
- Metrs
- Метар
- മീറ്റര്
- Метр
- मीटर
- Meter
- Metru
- Meter
- मिटर
- Meter
- Meter
- Meter
- Mète
- Mètre
- Metr
- میٹر
- Metro
- Mitru
- Metru
- Метр
- Metru
- Metre
- Mehter
- Metar
- Metre
- Meter
- Meter
- Mitir
- Metri
- Метар
- Méter
- Meter
- Mita
- Myjter
- மீட்டர்
- మీటరు
- Метр
- เมตร
- Metro
- Metre
- Метр
- میٹر_(پیمائش)
- Metr
- Metro
- Mét
- Meter_(lengtemoate)
- Metro
- מעטער
- Mítà
- 米_(单位)
A méter (rövidítése: m) a hosszúság és a távolság alapmértékegysége az SI mértékegységrendszerben.
A méter 1983-ban elfogadott meghatározása a következő: az a távolság amit a fény vákuumban megtesz a másodperc 1/299 792 458-ad része alatt. A méter önmagában egy hagyományosan kényelmes mértékegység, mivel reális összefüggésben van a többi mértékegységgel a fizika törvényei szerint.
A métert ismertető első magyar könyvet Finály Henrik írta.
Tartalomjegyzék |
Történelmi, ma már nem használt definíciók
A Föld méretén alapuló méter
A métert legelőször franciák határozták meg:
- Egy méter egyenlő a Föld kezdő délkörén mért kerületének 1/40 000 000 (negyvenmiliomod) részével.
- Alternatív megfogalmazása: A Föld egy kvadránsának (negyed délkörének) tízmilliomod része
Az etalon méter ma is látható a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban, a franciaországi Sèvres-ben.
Az etalont XVI. Lajos ékszerésze készítette platinából (levéltári méter, Mètre des Archives). Ennek két véglapja között a távolság egy méter. A Méteregyezmény alapján negyven darab X keresztmetszetű méterrudat készítettek, amelyek 102 cm hosszúak. Ezek végén karcolások találhatóak, amelyek egymástól egy méter távolságra vannak. A karcolások közötti távolságot optikai úton nagy pontossággal lehet mérni, például a Michelson-féle interferométerrel.
Az X keresztmetszetű méterrúd mechanikai szilárdsága nagyobb, így nem hajlik meg annyira a nehézségi erőtérben, mint a négyzet keresztmetszetű rúd.
Atomi sugárzás hullámhosszán alapuló méter
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 8/1976. (IV. 27.) MT számú, a mérésügyről szóló rendelete az alábbi méter-definíciót tartalmazta:
- A méter a kripton-86 atom 2p10 és 5d5 energiaszintje közötti átmenetének megfelelő, vákuumban terjedő sugárzás hullámhosszának 1 650 763,73-szorosa.
Ez a meghatározás elavult; ennek helyébe lépett a fénysebességhez kötött definíció. Az időközben lefolyt vizsgálatok azt mutatták, hogy a kripton sugárzásának stabilitása nem megfelelő.
A fénysebességen alapuló méter
Bay Zoltán javasolta 1965-ben, hogy a távolságegységet, a métert alapozzuk a pontosabban mérhető időegységre és a fénysebességre. Szakirodalmi kutatásokat végzett a fénysebesség állandóságával kapcsolatban. 1983-ban a Súlyok és Mértékegységek Nemzetközi Konferenciája Párizsban tartotta 17. ülését, ahol elfogadták az egységes rendszert és megállapították:
- A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1 / 299 792 458-od része alatt megtett út hossza.
A Bay-féle készülék valójában jód-stabilizált hélium–neon lézer, amely 633 nm hullámhosszú sugárzást bocsát ki.
A méter többszörösei és törtrészei
A méterhez bármely szabályos SI prefixum kapcsolható. Többszörösei közül gyakorlatilag csak a kilométert használjuk.
- kilométer (jele km) - a méter ezerszerese
A méter törtrészei
A mérésügyről szóló törvény a szabályos prefixumokon kívül engedélyezi a méter tizedrészének (deci) és századrészének (centi) prefixumát is:
- deciméter (jele dm) - a méter tizedrésze
- centiméter (jele cm) - a méter századrésze (1×10−2 m)
- milliméter (jele mm) - a méter ezredrésze (1×10−3 m)
- mikrométer (jele µm) - a méter milliomodrésze (1×10−6 m)
- nanométer (jele nm) - a méter milliárdodrésze (1×10−9 m)
- pikométer (jele pm) - a méter billiomodrésze (1×10−12 m)
- femtométer (jele fm) - a méter billiomodrészének ezredrésze (1×10−15 m)
A femtométer fm jele azonos a korábban engedélyezett, és Fermiről elnevezett mértékegységgel.
Irodalom
- A Minisztertanács 8/1976. (IV. 27.) MT számú rendelete.
- Az 1991. évi XLV. törvény 1. melléklete.
- Ligeti Imre: A nemzetközi mértékegység-rendszer (SI) és használata, ÉTK, Budapest, 1979. ISBN 9635123388
- MSZ 4900-1:1978 számú Magyar Szabvány: Fizikai mennyiségek neve és jele. Általános előírások, tér és időmennyiségek.
Questions for article: meter standar kripton 86, etalon méter, etalon méter